1. Erős, bántó büdösség. Átható v. penetráns, förtelmes bűz; a csatorna, a romlott étel bűze; bűzt áraszt. Ha lyányt ölel, a csontvázt látja csak, Ha csókot nyer, sir bűzét érezi. (Madách Imre) Nehéz bűz terjengett a levegőben. (Gárdonyi Géza) Mindennek, mit magán hordott, rókára emlékeztető bűze volt. (Kuncz Aladár) || a. (tájszó) Szag. Jó bűze van ennek a virágnak.
2. (átvitt értelemben, ritka) Vminek a bűze: vmely tulajdonságnak ellenszenvet keltő, feltűnő, kiáltó jellege. A dölyf, az önteltség, a rátartiság bűze. Nagy gazdák lehetnek, mert csak úgy árad belőlük a gazdagság bűze. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Vminek a bűze: vmely készülő kellemetlenség előjele, híre. [Az elfogató parancsnak] előre megérezvén a bűzit, magamhoz szedtem drágaságaimat. (Jókai Mór)
3. (elavult) Rossz hír(név). Bűzbe kever vkit: rossz hírbe hozza.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.