céhbeli
céhbeli [cébeli] melléknév és főnév
I. melléknév
1. (régies) A céhhez (1) tartozó; nem kontár. Céhbeli iparos. A sors céhbeli mesteremberekkel is … gorombáskodik. (Vas Gereben) Nem szabad a fusernak olyan ruhát felölteni, amilyenben a céhbeli mester jár. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Hivatásos, szakmabeli. Úgy varr, mint valami céhbeli szabó. Céhbeli mészárosnak sem válnék szégyenére. [A koromtól] olyan lett, mint egy céhbeli kéményseprő. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) A szakmához tartozók által elismert, elfogadott. Céhbeli festő, művész, tudós, zenész.
3. (átvitt értelemben, kissé választékos, rosszalló) Vmely klikkszerű érdekszövetséghez tartozó, vele kapcs., tőle eredő. Céhbeli civakodás, marakodás, összetartás. Barátja lehet valaki a kritikának … anélkül, hogy egyszersmind a céhbeli kritikát is pártfogolja. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t, -ek, -je [e, e]
1. (régies) Vmely céhhez (1) tartozó iparos. Mesterséget csak céhbeli gyakorolhatott.
2. (főként többes számban) (átvitt értelemben, kissé választékos, rosszalló) Klikkszerű érdekszövetség tagja. A céhbeliek egymás közt marakodnak.
céhbeliség.
