cet
cet [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e]
Bálna. Bizony hé, meg is ett [= evett] Az a roppant nagy hal, melynek a neve cet. (Arany János) [Jónás] lakozék három nap, három éjjel | a cet hasában. (Babits Mihály) || a. (állattan) Cetek: egész életüket a tenger vizében leélő emlősállatok rendje; testük halszerű; ebbe a rendbe tartoznak a föld legnagyobb állatai. Fogas, szilás cetek.
Szóösszetétel(ek): cetfaggyú; cethalászat; cetvadász; cetzsír.
