cigányság
cigányság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. A cigányok (I. 1) összessége v. vmely csoportja; a cigány (II. 1) nép. A cigányság egyes típusai; a magyarországi cigányság életformájának átalakulása. Meghíják a rokonságot, A helybeli cigányságot. (Arany János)
2. A cigány (I. 1, II. 1) főnévvel, ill. melléknévvel kifejezett sajátság, jelleg; azoknak a tulajdonságoknak, sajátságoknak az összessége, amelyek a cigány (II. 1) embereket, népet jellemzik. Kiütközik belőle a cigányság. || a. (ritka) Vkinek cigány volta, jellege. Nem szégyelli cigányságát.
3. (rosszalló) Mások megtévesztésére irányuló, álnok ravaszság, hamisság. Van annyi cigányság benne, hogy az üldözőimet bolonddá tegye. (Jókai Mór) || a. (rosszalló) Megtévesztő szándékú, szemérmetlen hazugság. Rajtakapták a cigányságon. Cigányság volt a dolog, semmi más. (Jókai Mór) || b. (rosszalló) Hamis szándékú, tolakodó hízelgés; cigánykodás. Nem szeretem az ilyen cigányságot. || c. (rosszalló) Ravaszkodó hízelgéssel, rimánkodva való kér(eget)és; kunyorálás, cigánykodás. Nem szégyelled az ilyen cigányságot? || d. (rosszalló) Jelentéktelen dolg(ok)on való hangos, kicsinyes veszekedés, civakodás. Micsoda cigányság ez itt? || e. (ritka, rosszalló) Nagy rendetlenség, felfordulás. Nagy cigányság van náluk.
