cigányútra
cigányútra [ny-ú] főnév (csak ebben a határozóragos alakban, a köv. szólásokban:)
Cigányútra megy, jut, szalad, téved: a) <étel, ital> a nyelőcső helyett a légcsőbe kerül, és görcsös köhögést okoz. Cigányútra talált szaladni egy csepp ital. (Jókai Mór) Úgy elordította magát, hogy még a hetedik teremben is cigányútra szaladt a pincérek torkán a lopott pezsgő. (Móra Ferenc); b) (régies) eltéved, illetéktelen kézbe, rossz helyre kerül. A levél alá csak a nevének két előbetűjét [= kezdőbetűjét] szignálta bölcsen. Hátha cigányútra jut? (Jókai Mór)
