1. (rosszalló) <Személy hízelgéssel, ígéretekkel> megpróbál rávenni vkit vmire, kül. a tisztesség, a kötelesség, a hűség útjáról való letérésre. Fényes ígéretekkel csábít vkit; bűnre csábít vkit; rossz ® útra csábít. Sok mindennel csábította az asszonyt, de nem tudta elcsábítani. Elkezdett mennydörögni azon … bujtogatók ellen, kik a szegény föld népét veszedelembe csábítják. (Jókai Mór) Szeretni csábít mézes ajkad, Szerelmi szóra még sem hallgatsz. (Ady Endre) || a. (rosszalló) Vhova csábít: <személyt> vki, vmi rábír arra, hogy vhova elmenjen; arra ösztönöz, hogy vhova menjen. A kivándorlási ügynökök Amerikába csábították a föld nélküli parasztokat. A legényt kocsmába csábították pajtásai. [A nemzetgyűléshez.] Kit a hiúság vagy silány önérdek Csábít e helyre, az szentségtelen Lábbal ne lépjen e szentelt küszöbre. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben) <Dolog, jelenség> rendsz. a képzeletre hatva erősen vonz vkit, vmit. Mindig csábította az ifjúságot az új, az ismeretlen. Csábít ez az ajánlat. Kalandokra vágyott, s a vándorasztalosok bohém élete csábította a párizsi útra. (Kuncz Aladár)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.