I. melléknév -lag v. -an, -bb Olyan, aki, ami csábít (1–2). Csábító férfi; csábító ajánlat, ígéret, mosoly, tekintet; csábító színű; csábító színben tüntet fel; csábító színekkel ecsetel vmit. Meghívásod nagyon csábító, de sajnos, nem tudok elmenni. Lángszemében csábító varázs ég. (Vörösmarty Mihály) [A kocsma] nyitott ajtaján át illant ki a konyha csábító gőze. (Mikszáth Kálmán) Lásd, engem, kócos, bús jobbágyok Sarját, rég megtett gyermekének A finom, csábító Nyugat. (Tóth Árpád)
II. főnév -t, -ja (rosszalló) Csábító személy, kül. férfi, aki vmely nőt házasságon kívüli szerelemre, házastársi hűségének megszegésére igyekszik rábírni, erre csábítja, ill. csábítással ilyen cselekményt hajt végre. Aljas, hitvány, lelkiismeretlen csábító. A férj megölte felesége csábítóját. Most az a csábító lőn örökös gátunk, Boldogságom előtt sebes örvény tátong. (Arany János)
Szóösszetétel(ek):nőcsábító.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.