csapol
csapol ige -t, -jon
1. tárgyas <Szeszes italt hordóból> csapon át folyamatosan kiereszt. Bort, sört csapol. || a. tárgyas <Szeszes italt tartalmazó hordót> csapra ver. Várjuk meg, míg friss hordót csapolnak. || b. (tárgy nélkül) Most csapolunk. Várjuk meg, mindjárt csapolnak. Figyelmessége jeléül egy füles korsóban sajátkezűleg csapolt a középkorú úriember részére. (Krúdy Gyula)
2. tárgyas <Fa nedvét> a fa kérgén vágott nyíláson keresztül folyamatosan kiengedi, s edényben felfogja. A fenyőből gyantát csapolnak. || a. tárgyas <Fát> a kérgén vágott nyíláson keresztül nedvétől folyamatosan megfoszt. Fenyőt, nyírfát csapol.
3. tárgyas (műszaki nyelv) <A megolvasztott fémet> az olvasztókemencéből csapon keresztül, ill. vmely módon folyamatosan kiereszti. Ma negyven tonna acélt csapoltak. || a. (tárgy nélkül) Nemsokára csapolnak.
4. tárgyas (orvostudomány) <Személyt v. testi szervet> a benne felgyülemlett kóros folyadéktól, gennytől műtét útján folyamatosan megszabadít. Most csapolják a beteget; csapolják a hátgerincét, a lábát, a mellhártyáját.
5. tárgyatlan (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Férfi> vizel.
6. tárgyas (ipar) <Gerendát, a bútor vmely alkatrészét> csappal (3), ill. csaplyukkal (2) ellát(ja), és így összeilleszt(i). Csapolja a szelemenfát.
Igekötős igék: lecsapol; megcsapol; összecsapol.
csapolható; csapoló; csapolt; csapoltat.
