1. A csattan(ik) (1–2) igével kifejezett történés, ill. az a tény, hogy vmi csattan(t). Az ég csattanása; az ostor csattanása; a madár szárnyának csattanása. Idő, szárnyadnak még egy csattanása, S a jelen év is sírban szendereg. (Petőfi Sándor) || a. Ennek éles hangja. Az egész udvar visszhangzott a kapu csattanásától. Felemelé kezét, hogy csattanással jelt adjon a lövésre. (Jókai Mór) A szemünk már rossz …, de a fülünk az még … nagyszerű, meghallja a csókok csattanását és a suttogva elmondott szavakat. (Krúdy Gyula) || b. (ritka) Vminek csattanásával (1) járó ütés. Megérzi az ostor csattanását.
2. Villámlás erős hangja; mennydörgés, égzengés. Fülsiketítő csattanás követte a villámlást. Egyik csattanás a másikat érte.
3. (ritka) Vmely testrésznek olyan állapota, hogy szinte szétreped, kicsattan. S szememnek állt már a gonosz madár, Hogy azt kivájja … S hát látom, véres orrát, körmeit, És csattanásig pöffedt [= püffedt] hasát. (Vörösmarty Mihály) A lányka … érzé e forró tekintetet arcán, mely a csattanásig kigyulladt miatta. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.