csáva
csáva főnév csávát, csávája
1. <A tímár-, ill. a szőrmeiparban> a bőr kikészítésére, puhítására való, különféle anyagok oldatából álló lé. Csávába rakja a bőrt; csávát készít. [A bűzök] között a cserző csáva bűze még légtisztító ámbra! (Jókai Mór)
2. (vegyi ipar) Festékek redukálásával nyert vegyületek oldata, amelyben a festendő textilneműt áztatják.
3. (mezőgazdaság) Rendsz. arzénes lé a vetőmagvakra tapadó kórokozó csírák elpusztítására.
4. (fémipar) Fémgyártmányok felületének az oxidoktól való megtisztítására haszn. híg sav v. lúg.
5. <Bőriparban> az a gödör, hordó v. kád, amelyben a csáva (1) van.
6. (tájszó) Moslék. Fridrik szakács perbe szállván a dajkával, leöntötte nyakát egy zsajtár [= sajtár] csávával. (Csokonai Vitéz Mihály) Dulakodás közben felrúgták a moslékos dézsát, a sok csáva … szétfolyt. (Jókai Mór)
7. (átvitt értelemben) <Állandósult kapcsolatokban:> kellemetlen, bonyodalmas v. kínos helyzet. Csávába kerül; benn van a csávában; benne hagy a csávában vkit; kirántja v. kihúzza a csávából. Nem akartam vele társaságba lépni [= társulni], most ezért akar engem belekeverni a csávába. (Jókai Mór) Arra is volt gondom, hogy ne jussak a csávába. (Tolnai Lajos)
Szóösszetétel(ek): csávagödör; csávakád; csávalé; csávalúg.
