csemege
csemege [e-ë-e v. e-e-e] főnév ..gét, ..géje [e]
1. Inkább élvezetből, nyalánkságból, mint táplálkozás végett, rendsz. az étkezés kiegészítéseként fogyasztott ételnemű: főleg édesség, ritkábban gyümölcs(készítmény). Ritka csemege; jóízű csemege. Ebéd után csemegét szolgáltak fel. A szegény Dorottya, nem lévén már foga, Csak holmi lágyacskább csemegén nyámmoga. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. <Állatok esetében is> különösképpen szeretett (rendsz. ritkán élvezett), ínyenc eledel. Ez számára csemege. Mogyoró a mókus csemegéje. Csalogatja csemegével | Muci paripáját. (Arany János)
2. (átvitt értelemben) Ínyencnek való, ritkaságszámba menő, szokatlanul érdekes, élvezetes vmi (esemény, alkotás, látvány stb.). Ez a mérkőzés csemege lesz a szurkolóknak; az ünnepi műsor csemegéje. Egy kis szatírát és humort is vegyítenek bele, s kész a szellemi csemege. (Mikszáth Kálmán) || a. (rosszalló) Olyasmi, amin a pletykára éhes emberek szívesen rágódnak, gúnyolódnak; botránnyal határos esemény. Nagyszerű csemege lesz ez az újságoknak. Csemege … egy embernek boldogtalanságán nyelveket köszörülni. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): csemegebolt; csemegekészítés; csemegekolbász; csemegepaprika; csemegepiac; csemegeszalonna; csemegetengeri; csemegeüzlet.
