1. A tölggyel egy nemzetségbe tartozó, hosszúkás, felül fényes levelű, vaskos, hasadozott kérgű, lombos fa (Quercus cerris). Cser borítja a hegyet; a csernek csomós fája van. Egy öreg cser állt az út mellett. Fennyen emelkedik a fiatal cser törzsöke Fátrán. (Vörösmarty Mihály) Mintha ifjú rózsa futna fel a cser törzsére, olyszerű volt … leánykáinknak könnyed lebegése a díszruhás vitézek karjain. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Cserfa (2). Cserrel tüzel. A csernek jó parazsa van. És minden, aki embersarjadék S nem tőről vágott cser, … Hallgassa szómat. (Vörösmarty Mihály) || a. jelzői használat(ban) Ebből való. Cser tűzifa.
3. (bőripar) A cserfa lehántolt kérge, héja, amelyből a nyers bőrök kikészítéséhez haszn. cserlé készül. Csert őröl, tör; kilúgozza a csert.
4. (bőripar, régies) Cserlé. Cserben áztatja a bőröket.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.