csetepaté
csetepaté [e-e] főnév -t, -ja, (tájszó) csetepata (hangfestő)
1. Kisebb csapatok jelentéktelen összecsapása. Csetepaték voltak a határon. Bajnokunk eddigelé csak apró csetepatékban, portyázó kósza járatokban tünteté ki magát. (Jókai Mór) Nemsokára egy kis csetepaté is esett … Bodonytól egy órányira. (Mikszáth Kálmán)
2. (tréfás) Nagy lármával járó veszekedés, pörlekedés. Nagy csetepatával küldte Őt az asszony kifelé. (Petőfi Sándor)
