cséve
cséve [e] főnév csévét, csévéje [e]
1. (szövőipar) Fából v. préselt papírból készült s az orsóra húzható, belül üreges vékony hüvely, melyre a kész fonalat felgombolyítják. Karimás, kúpos cséve.
2. Általában zsineg v. huzal felgombolyítására alkalmas, hosszúkás orsó v. henger. || a. <Horgászatban> az erre felgombolyított zsineg.
3. jelzői használat(ban) <Fonálból> annyi, amennyi egy csévére (1, 2) felgombolyítható. Három cséve fonal.
4. A madártoll tengelyének alsó, csöves, tollatlan része.
5. (tájszó) Kukoricacső. || a. jelzői használat(ban) (tájszó) Egy cséve kukorica: egy cső k.
Szóösszetétel(ek): 1. csévegyár; csévetekercselés; 2. lengőcséve; vetélőcséve.
