csodálat főnév -ot, -a, (népies) csudálat (csak egyes számban)
A csodál (1) igével kifejezett lelkiállapot, magatartás, érzés; vminek, vkinek rendkívüliségén, nagyszerűségén érzett bámulat, rajongó tisztelet, becsülés vmi v. vki iránt. Néma csodálat; csodálatba ejt; csodálatra késztet, indít; csodálatot kelt; kivívja vkinek a csodálatát; csodálattal tölt el; csodálattal adózik vminek, vkinek. Férje, tanára iránti csodálata megható. Az irodalom nagyjainak csodálatában nőtt fel. A szicíliai partok csodálatára kiült a hajó népe mind. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Csodálkozás, álmélkodás. Csodálattal néztük a ritka bélyegeket. Elbámulna a szem, ha minden pillanatban új meg új csodálat nem vonná el figyelmét. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.