csonk
csonk főnév -ot, -ja
1. Olyan tárgy, test maradványa, amelynek nagyobb, fontosabb részét levágták, v. amelynek ilyen része letörött. Az ág csonkja; fanyeséskor csonkot hagy. [A havasi tó] tükréből az elnyelt fenyőfák csonkjai meredeznek elő. (Jókai Mór)
2. (orvostudomány) Levágott szerv, kül. végtag megmaradt darabja. A kar, a lábszár csonkja. Levágott félkarjának csonkja még mindig … a pisztolylövésről álmodik. (Jókai Mór)
3. (kissé választékos) <Főleg gyertyából, szivarból> az a rövid kis darab, amely a jól égő rész elégése után visszamarad. Csonkig ég: majdnem teljesen elég. Szájában bűzös szivar csonkja füstölgött. (Kosztolányi Dezső)
Szóösszetétel(ek): gyertyacsonk.
