csoportnyelv
csoportnyelv főnév (nyelvtudomány)
Vmely nyelvnek egyes társadalmi csoportokon (pl. diákok, sportolók stb.) v. foglalkozási ágakon belül kialakult és a köznyelvtől a szókincsnek aránylag csekély részében eltérő változata, alakulata; zsargon.
csoportnyelvi.
