csörget
csörget [e] ige -tem, -ett, [e, ë] ..essen [e-ë] (hangutánzó)
1. tárgyas Csörget vmit: okozza, hogy vmi csörögjön (1–3). Csörgeti a diót, mogyorót; csörgeti a kardját, a láncot; csörgeti a pénzt a zsebében. Bilincse ekkép szóla … : „Csörgess, ifjú, csörgésem átok, Mely a zsarnok fejére száll.” (Petőfi Sándor)
2. tárgyatlan Vmivel, kül. csörgővel (II. 1a), kereplővel folyamatosan csörgő hangot idéz elő. Ne csörgess azzal a csörgővel! Csörget az ostorral.
Igekötős igék: megcsörget; összecsörget.
csörgetés; csörgethető; csörgető.
