1. (műszaki nyelv) Kézi hajtású emelőszerkezet v. motorral hajtott gép, amely a teher kötelét, ill. láncát egy dobra felcsavarja, és ezzel a kötél szabad végére erősített terhet húzza v. emeli. Csavaros, előtétes, emeltyűs, fogaskerekes, forgattyús, függőleges, láncos, motoros, vízszintes csörlő. Forog a csörlő dobja. Szerelik a csörlőt. || a. (műszaki nyelv) Két ilyen, egymással szemben elhelyezett szerkezet betonozáshoz használt és összecsavart állapotban szállított vasak, huzalok megfeszítésére, kiegyenesítésére. Pattanásig feszült a csörlők között a 16 milliméteres vashuzal. || b. <Vitorlázó repülésnél> a vitorlázó repülőgéphez kapcsolt kötél felcsavarására és ezzel a gép kezdő sebességének megadására való, hasonló szerkezet. A gépet csörlővel indították el.
2. (szövőipar) <Takácsmesterségben> olyan szerkezet, amellyel a vetülék fonalát a motolláról hüvelyre csévélik.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.