csősz
csősz főnév -t, -ök, -e [e]
1. A földeken levő termés, gyümölcs őrzésére felfogadott férfi. Gondos csősz; öreg csősz. A csősz megfogta a tolvajt. A csősz fölment a karóra, amelyről szét szokott tekinteni a birodalma fölött. (Tömörkény István) Őrizni a hegyeknek kincsét | fényes fokossal jár a csősz. (Babits Mihály) || a. (népies, régies) Erdőőr, vadőr.
2. Parkőr. Jön a csősz! A csősz botjával megfenyegette a gyermekeket.
3. (iskolai, bizalmas) Felügyelő tanár. Ki lesz a csősz az írásbeli vizsgán? || a. (argóban) <Villamoson, autóbuszon> ellenőr.
4. (átvitt értelemben, ritka, költői) Őr, őriző. Lelkem részeg szavak örök-mogorva csősze. (József Attila)
Szóösszetétel(ek): 1. csőszház; csőszmunka; 2. dinnyecsősz; erénycsősz; erkölcscsősz.
csőszség.
