dacára
dacára névutó (utána v. előtte álló -nak, -nek ragos v. ragtalan főnévvel, azzal együtt értve; nyomatékosabb ellentét kifejezésére)
Ellenére. Mindenek dacára; a rendelet dacára; annak dacára, hogy … v. (németes szórenddel) dacára annak, hogy … : annak ellenére, hogy …; (tréfás) dacára a dacárandóknak: mindennek ellenére; mindannak ellenére, hogy … Így lettem én, hajlamom, irányom … dacára, subjectiv költő. (Arany János)
