dacolás
dacolás főnév -t, -ok, -a
A dacol igével kifejezett cselekvés, magatartás; az a tény, hogy vki dacol vkivel, vmivel; makacskodás, ellenszegülés. A hatósági intézkedésekkel való dacolás súlyos következményekkel jár. Csák Máté büszkesége, Petrőczy dacolása … kel és száll itt örökké. (Jókai Mór)
