dádá
dádá mondatszó és főnév (gyermeknyelv)
I. mondatszó <Kis gyermeket veréssel fenyegető, rendsz. jellegzetes kézmozdulattal kísért tréfás szó.> || a. <Kis gyermek verése közben haszn. szó, rendsz. a verés ritmusa szerint tagolva s többször ismételve.>
II. főnév -t (birtokos személyraggal nem haszn.) Verés. Lesz majd dádá! Dádát kapsz!
dádáz.
