I. melléknév -n v. -an, -bb Olyan, ami dagad (főleg 4–8); duzzadó. Dagadó izmok; dagadó vitorla. Az érzet kútfeje A dagadó kebel. (Petőfi Sándor) || a. Erősen megtömött, teljesen telerakott. Dagadó pénztárca; dagadó párna. || b. (átvitt értelemben, választékos) Emelkedett, fokozott, egész valóját betöltő <érzelem>. Dagadó érzések, büszkeség; dagadó érzelmekkel telve; dagadó büszkeséggel. A kovács … bámulva állt meg a kocsi előtt … Szótalan büszkeséggel nézte ezt Borus Ferenc és dagadó büszkeséggel az asszony. (Tömörkény István)
II. főnév -t, -ja
1. A disznó v. marha mellkasának bordás részéből és a has aljából vágott hús. Bőrös dagadó; vett egy kiló dagadót.
2. Az ebből készült étel. Káposztában főtt dagadó. Mióta kívánok egy kis jó disznóhúst, egy kis dagadót! (Tolnai Lajos)
dagadójú; dagadós.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.