1. (zene) Változó magasságú zenei hangok önálló zenei egységet alkotó, ritmikus egymásutánja; melódia. Fülbemászó, lágy, népi, ősi dallam; a dallam vonala ¬. A tompa hangzavarba belefonódott az egyhangú, fájdalmas és mégis vérforraló dallam. (Herczeg Ferenc) Egy … női hang csendben kísérgetni kezdte a dallamot. (Krúdy Gyula)
2. Megzenésített, énekelhető szöveg zenéje (2). Egy dal dallama. A csapat az induló dallamára menetelt. A szöveget más dallamra is lehet énekelni. [A dal] Szövege cikornyás, dallama német. (Arany János)
3. (ritka) <Hangszeres zeneműben> téma (2).
4. (ritka, irodalomtudomány) <Verses költői alkotásban> a stíluseszközök (pl. szerkezet, hangnem stb.) együttes, összhangzó hatásának eredménye, a gondolatok és a külső kifejezés összhangja. Arany költeményeinek dallama. Ennek a versnek megejtő dallama van. [A költeményben] a hang tisztasága még csak alsóbbrendű kellék: azon felül következik a dallam és harmónia egysége, változata. (Arany János)
5. (nyelvtudomány) Az élő beszéd, ill. a mondat(ok) hanglejtése. A beszéd dallama.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.