darabos
darabos melléknév -an, -abb
1. Darabokra tört, zúzott, kisebb-nagyobb darabokból álló v. ilyen darabokat tartalmazó. Darabos mész; darabos só: nem őrölt só; darabos szén: nagyobb darabokból álló szén.
2. (átvitt értelemben) Kissé durva, faragatlan <magatartás, tulajdonság>. Darabos modora, mozgása van. Szerbusz, kedves uramöcsém – mondja darabos jószívűséggel, – evett-e már? (Vas Gereben) || a. (átvitt értelemben) Ilyen magatartású <személy>. Darabos fickó. Részvétlen, darabos, konok embernek gondolták, mert csökönyösen ragaszkodott az igazsághoz. (Babits Mihály)
3. (átvitt értelemben) Vontatottan döcögő, szakadozott, nem folyékony <szellemi alkotás, stílus, előadási mód>. Darabos a stílusa; kissé darabosan ad elő vmit. Lehet a vers darabos, … mindamellett a költemény becses. (Arany János) Katona Bánk bánjának darabos a nyelve. De ebben a nyers kőben arany csillog. (Juhász Gyula)
4. (ritka, régies) Göröngyös, rögös, nehezen járható <hely, főleg út>. Lennék én folyóvíz, … Ki darabos utját Sziklák között járja. (Petőfi Sándor)
darabosság.
