daróc
daróc főnév -ot, -a
1. Gyapjúból készült, durva, vastag, nemezszerű posztó, melyből a régi magyarok ruhát és sátorlapot készítettek. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint a daróc: a) érdes, durva <szövet>; b) goromba, mogorva, nyers <ember>. Az öreg kámzsát is pihenőbe tette, (Oly durva daróc ez, hogy a moly sem ette). (Arany János)
2. (régies) Daróc ruha. Durva darócba öltözött. S függjön rajtad daróc bár …, Becses, mikor hazáért Égő szívet takar. (Bajza József) Úttalan úton járt, nagy messzeségben, Érdes darócban, árván, szomjan, étlen. (Juhász Gyula)
3. jelzői használat(ban) Darócból készült. Daróc köntös, ruha. A bíró csak egy könnyű daróc mellényben volt kinn a hűs légen. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): darócposztó; darócszövet.
