debreceni [e-e-e v. e-e-ë v. ë-ë-ë] melléknév és főnév
I. melléknév Debrecenbe való, onnan származó, ott lakó, ott készült v. készülő, Debrecenre jellemző, hozzá tartozó. Debreceni civis, születés; debreceni kollégium; debreceni cipó; debreceni kolbász: sertéshúsból készült, paprikával és fokhagymával ízesített, főve fogyasztható rövid, páros k.; debreceni mézes: mézzel készített, erősen lisztes, frissen ropogós, különféle alakokra formált sütemény.
II. főnév -t, -ek, -je [e, e]
1. (főleg többes számban) Debreceni ember. A debreceni büszke a városára.
2. (többes számban ritka) -k Debreceni kolbász. Megevett egy pár debrecenit.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.