dekadencia [ë-ë v. e-ë] főnév ..iát, ..iája (csak egyes számban) (választékos)
1. <Szellemi, erkölcsi értelemben:> hanyatlás, elernyedés; bomló, beteges állapot. Erkölcsi dekadencia; az antik művészet dekadenciája. A józanság ijesztő dekadenciájáról tesz tanuságot ez a kép. (Ady Endre) Annyi lángon átláboltunk, annyi vad csudán … kékes dekadencián | égő lábbal állunk itt az Óperencián. (Babits Mihály)
2. (irodalomtudomány, művészettörténet) <A XIX. sz. végén és a XX. sz. elején> a polgári társadalom szellemi bomlását és hanyatlását tükröző művészeti és irodalmi irányzat; formalizmus, egyénieskedés, pesszimizmus, a betegesség kultuszának, az ösztönök uralmának és a művészet öncélúságának hirdetése jellemezte. A dekadencia korszaka, hatása. || a. <Alkotó művész pályáján v. vmely műfaj, irányzat történetében> az a szakasz, amely (már) a hanyatlás jeleit mutatja. A virágzás után a dekadencia következett.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.