1. (választékos) Sudár, daliás termetű és egyenes, magabiztos testtartású <személy, főleg férfi>. Délceg ifjú, katona, lovas. A kocsmárosné önkéntes fia szép, délceg, magas, szőke fiatalember. (Mikszáth Kálmán) || a. (választékos) Ilyen személyre jellemző <termet, testtartás>. Délcegen ült a lovon. Volt idő, midőn délceg termettel … [színpadon] fellépni érdemnek … tartatott. (Vörösmarty Mihály) [A legénynek] izmos a két válla, délceg a tartása. (Mikszáth Kálmán) Egyenlőséget kíván mindenütt | … abban a reményben, | hogy néki is jut ekkor egy derék, | délceg gerinc, egy főúri sasorr. (Kosztolányi Dezső)
2. (választékos) Jól fejlett, arányos testalkatú, büszke fejtartású és tüzes vérű <állat, főleg ló>. Délceg paripa. Délceg paripán fog … ülni, mely aranyos csojtárt [= csótárt] hány-vet homlokán. (Jókai Mór)
3. (elavult) Nehézségekkel bátran, merészen szembeszálló <személy, főleg férfi>; magabiztos, önérzetes. Dölyfös valék és délceg s ez ha bánta, Ím gyáva most és esdeklő vagyok. (Vörösmarty Mihály) || a. (elavult) Ilyen személyre jellemző. Hát nem azért vagyok-e én mellette? szólt közbe délcegen a fiatal bátya. (Jókai Mór)
délcegség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.