I. melléknév Olyan, aki, ami delel (1–3). A delelő gulya; a delelő nap; a delelő utas. A delelő napot … nem fogja megérni. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben, költői) Tetőpontján legteljesebb kibontakozásában levő. Hideg nekem a delelő nyár is. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e]
1. Déli pihenő. Az utasok delelőre megálltak egy forrás mellett. A gulya delelőt tart. [Az újságot] a delelőn a falusi atyafiak bámultára földre heveredve olvassa. (Vas Gereben)
2. Az a hely, ahol vmi delel (1–3). A nap delelőn áll; az állatokat a delelőre tereli. Öklelőzzünk, mint a delelőn a szarvasmarha. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben, választékos) <Vkinek pályáján, pályafutásában stb.> az a szakasz, amelyben a leghatásosabban, a legtöbb sikerrel működik. Elérte pályája delelőjét; túljutott pályája delelőjén.
Szóösszetétel(ek):delelőpont.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.