derogál
derogál [ë] tárgyatlan ige -t, -jon (csak egyes szám 3. személyben) (bizalmas)
Derogál vkinek vmi: vki méltóságán alulinak tart vmit. Derogál neki velem jönni. Derogált neki a mosóteknő mellé állni. Én nem vegyülhetek el mindenféle emberek közé, azt csak belátja. Az nekem derogál. (Mikszáth Kálmán) A főkapitánynak derogált …, hogy ő menjen le túsznak a betyárért. (Móricz Zsigmond)
derogáló.
