diákkor
diákkor főnév
<Az ember, ill. egy vki életében> az a korszak, amikor mint ifjú (közép)iskolába (ritk. egyetemre) jár. A diákkor szép emlékei; diákkorában: akkor, amikor diák volt v. lesz. Már diákkorában kitűnt képességeivel. Egész diákkorát küzdelmekben töltötte. Egész diákkorában folyton tanult, attól remegve, hogy elveszti tandíjmentességét. (Kosztolányi Dezső) Diákkoromban szivszorongva | néztem az első | [hó] pelyhek táncát az ablakon. (Szabó Lőrinc) || a. Az ehhez a korhoz fűződő élmények, események összessége. Szép diákkora volt. Regényben írta meg diákkorát.
diákkori.
