1. (filozófia) A dialektikán (1–2) alapuló, a dialektika törvényeinek megfelelő. A gondolkodás dialektikus módja; a természet megismerésének dialektikus módszere; dialektikus filozófia. || a. (filozófia) Dialektikus materializmus: Marx és Engels által megalapozott filozófiai elmélet, amely a marxista–leninista pártok ideológiája lett; a megismerés módszerében dialektikus, elméletében materialista. || b. (filozófia) Dialektikus egység: az egymással ellentétes és egymást kiegészítő dolgok egysége.
2. (főleg állítmányként) (filozófia) Olyan <személy>, aki a dialektikán (1) alapuló filozófiai irány híve, ill. akinek gondolkozásában a dialektika törvényei érvényesülnek. Okfejtésében nem volt eléggé dialektikus.
3. (ritka, irodalmi nyelvben) Olyan, aki jól tud érvelni, vitázni. Dialektikus ember, szónok. A dialektikus lelkész okvetlen le fogja győzni. (Tolnai Lajos)
II. főnév -t, -ok, -a (ritka, irodalmi nyelvben) Az a személy, aki ügyesen alkalmazza a dialektikát (4), s ennek alapján jól tud érvelni. Kitűnő, győzhetetlen dialektikus.
dialektikusság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.