1. (irodalmi nyelvben) Dicséretet érdemlő, elismerésre méltó; jeles, kiváló. Dicséretes buzgalom, viselkedés. Az én szokásom a, hogy tíz órakor lefekszem … Ezt a dicséretes szokást mind télben, mind nyárban megtartom. (Mikes Kelemen) Dicséretes, barátom, önbizalmad. (Madách Imre) || a. (régies, költői) Dicsőséges, dicső. A győző seregek fejedelme, dicséretes Árpád … (Vörösmarty Mihály)
2. (iskolai, régies) Olyan <osztályzat>, amely az egyik legjobb (egyetemen, főiskolán a kitűnőnél gyengébb, a jónál jobb) értékelést jelenti. Dicséretes osztályzatot kapott.
II. főnév -t v. (csak a 1. jelentésben, ritka) -et [e], -ek, -e [ë, e] (régies)
1. (csak egyes számban) (régies) Dicsérendő, dicséretre méltó dolog, ill. elismerő jó vélemény. Nem sok dicséretest mondhatni róla. Az egész családról csak dicséretest mondhatok. (Tolnai Lajos)
2. (iskolai) Dicséretes (I. 2) osztályzat. Dicséretest kapott. Letévén az ügyvédi vizsgálatot, kitűnő helyett csak dicséretest kapott. (Vas Gereben)
dicséretesség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.