1. Olyan, ami díszül (1–2) alkalmas, haszn. Díszítő motívum; díszítő művészet: dísztárgyakat alkotó, épületek díszítését (1–3) tervező és végző művészeti ág; iparművészet (pl. kerámia, ötvösség). A szobát díszítő virágok; a falat díszítő képek.
2. Olyan <személy>, aki díszítéssel rendsz. hivatásszerűleg foglalkozik. A színpadot díszítő munkás. || a. Olyan <tevékenység>, amelynek feladata a díszítés. Díszítő ipar, munka, művelet.
II. főnév -t, -je [e]
1. (film, színház) Színpadi díszítő, díszletező munkás. A díszítők gyorsan átrendezték a színpadot.
2. (film, színház, régies) Színpadi díszletfestő, díszlettervező. A legjobb költő is, … nem tehet róla, ha némileg a színházi díszítő ecsetjével fest. (Arany János)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.