diszkvalifikál
diszkvalifikál [sz-k] tárgyas ige -t, -jon (rendsz. csak 3. személyben) (választékos)
1. (sport) <Szabálytalan versenyzés v. a kellő (elő)feltételek hiánya miatt> versenyből kizár vkit, vmit, v. győzelmét érvényteleníti. A győztest a pálya elhagyása miatt diszkvalifikálták. Az első helyre befutott lovat a zsűri utólag diszkvalifikálta.
2. (1945 előtt) <Lovagias ügyben, párbajban> elégtétel kérésére és adására képtelennek nyilvánít vkit. || a. (1945 előtt) <Az uralkodó osztályok társasági erkölcsébe ütköző cselekedet v. magatartás miatt> a társasági életből, szervezetekből (pl. kaszinóból) kiközösít vkit. A párbajra való kihívás elutasítása miatt diszkvalifikálták.
diszkvalifikálás; diszkvalifikáló; diszkvalifikált.
