dögleszt
dögleszt [e] ige -ett [ë], ..esszen [e-ë]; -eni [e]
1. tárgyas (kissé durva, túlzó) <Főleg állatot> kíméletlen, durva, bánásmóddal, megerőltető munkával kínoz, gyötör. Valósággal halálra dögleszti a lovát.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (durva, bizalmas, túlzó) <Embert> folyamatosan kimerít. Ez a hőség dögleszt. Dögleszti az embert ez a hőség.
3. tárgyas (bizalmas, túlzó) <Nő férfiakat> vonzóerejének tudatában hódítgat, magába bolondít anélkül, hogy ő maga vonzódna hozzájuk. Micsoda nő! Csak úgy dögleszti a férfiakat.
Igekötős igék: eldögleszt; kidögleszt; megdögleszt.
döglesztő.
