dogmatikus
dogmatikus melléknév és főnév (régies írva: dogmaticus is)
I. melléknév -an, -abb
1. (rosszalló) Bírálatot, ellentmondást nem tűrő <álláspont, felfogás, tétel>. Felfogása teljesen dogmatikus. Ezek mind merev, dogmatikus tételek. Nem szeretem a dogmatikus állításokat.
2. (rosszalló) Olyan <személy>, aki bizonyos tételekhez, elvekhez v. vmely dogmához (2) mereven ragaszkodik, bennük feltétlenül hisz. Dogmatikus közgazdász. Dogmatikus emberrel nem lehet vitatkozni.
3. (vallásügy, ritka) Dogmán (1) alapuló, dogmatikai. Dogmatikus ellentétek. Semmi kedvük dogmatikus kérdésekért egymás … házát felgyújtani. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -ok, -a
1. (rosszalló) Dogmatikus (2) ember. Ilyet csak makacs dogmatikusok állíthatnak.
2. (vallásügy) Dogmatikával foglalkozó tudós, szakember, ezt előadó teológiai tanár.
