doktriner [e v. ë] melléknév és főnév (régies írva: doctrinair is) (választékos)
I. melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, aki vmely elmélethez, az élettől elvonatkoztatott tételekhez, szabályokhoz, vélt igazságokhoz mereven ragaszkodik; dogmatikus. Doktriner politikus, tudós. Eötvöst sokan doctrinairnek nevezik. S miért? Mert soha a napi politika kérdéseiben egészen föl nem olvadt. (Péterfy Jenő)
2. Az ilyen személyre jellemző <tulajdonság, megnyilatkozás>. Doktriner elfogultság, felfogás, magatartás, makacsság.
II. főnév -t, -ek [ë] Doktriner (1) személy. Csupa doktrinerből állt az egész testület. Ah, már a sátán is … doctrinair lesz. (Madách Imre)
doktrineres; doktrinerség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.