dölyf főnév -öt, -e [e] (csak egyes számban) (választékos)
Felfuvalkodott gőg, sértő önteltség, anyagi v. társadalmi helyzetből fakadó és mások lenézésében megnyilatkozó kevélység. Úri dölyf. Megtörtük a mágnások dölyfét. Urak, papok dölyfét, Im, eleget tűrtük. (Ady Endre) Rá volt írva az orrára, a tokájára a dölyf: telik nekem, tehetem! (Hunyady Sándor)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.