dosztig* határozószó (főleg mondat végén, toldásszerűen) (bizalmas)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Mértéken felül, fölös mennyiségben; jóllakásig, untig. Van belőle dosztig. Eszik dosztig. Volt ott ennivaló dosztig. Dosztig van vmely dologgal: most már elege van belőle; torkig van vele. Ma együtt iszunk dosztig. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.