1. Olyan <tárgy, ritk. személy>, amely, aki vhová, vmire dűl v. dűlni készül, azon az úton van, hogy dűl. Dűlő fal; az árokba dűlő szekér.
2. Olyan <személy>, aki támaszkodik, nekidűl vminek. Falnak dűlő ember.
3. (csak -ben raggal, főleg így:) Dűlőben van: már-már ledűl, eldől, dűlőfélben van. Ez a ház dűlőben van. A lapusnyai szelídgesztenyeerdő fölött … egy völgyhajlásnál kibukkan a Behenczyek várkastélya … Elhagyatva, dűlőben áll itt, lakatlanul. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek):dűlőfélben.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.