1. Vmely sérelem, ill. igazságtalannak vélt fenyítés miatt érzett haragjában, sértődöttségében nehezen engesztelhető, duzzogva dacoskodó <személy, kül. gyermek>. Most durcás, mert kikapott.
2. Minden közeledést sértődötten elutasító, dacoskodó, makrancos természetű <személy, kül. gyermek v. fiatal nő>. Durcás kölyök, senki sem bír vele. Az én babám durcás leány, A legénynek csak fittyet hány. (Kisfaludy Károly)
3. (tájszó) Könnyen sértődő, sértődékeny <személy, kül. fiatal nő>. A menyecske nem durcás cseléd: Egy kis tréfát, ha nem fájós, elért. (Arany János)
4. Durcás (1–3) személyre jellemző, hozzá tartozó, vele kapcs. <magatartás, megnyilatkozás>. Durcás száj; durcás szavak; durcás viselkedés. Nevettem s durcás ajkad kegyesen megcsókoltam. (Tóth Árpád) A lány durcásan, sírva tépte ki magát görcsösen ölelő karjaikból. (Kuncz Aladár)
durcásság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.