-e

Full text search

-e [ë] határozószó (simuló kérdőszócska), (tájszó) -é, -i
<Eldöntendő kérdésben, rendsz. annak kifejezője, hogy a mondat tartalmát egészében kérdésesnek, kétesnek tartjuk, a vajon, vaj kérdőszóval együtt v. önállóan.>
1. <Egyszerű kérdésben annak jelölésére, hogy a kérdésre igenlő v. tagadó feleletet várunk; rendsz. az állítmányhoz simul.> Látsz-e (ott) valakit? A család egészséges-e?  Áll-e még az ősz Peterdi háza? | Él-e még a régi harc fia? (Vörösmarty Mihály) Nem igértem-e új szalagot a hajadba? (Jósika Miklós) Nos vitézek, hát e szennyel Mi legyünk-e az adósok? (Arany János) Hát kenyeret sütni tudsz-e? (Jókai Mór) Nincsen-e mindenben tudatos cél? (Mikszáth Kálmán) Itthon-i a gazda? (Móricz Zsigmond) Nem társaim tettek-e öntudatossá? (József Attila) –11 <Igekötős ige után, az igei rész után.> Eljöttök-e hozzánk?  Azért kezdtem-é el [a vár ostromát], hogy végre ne hajtsam? (Arany János) Hát a királynénak elpanaszolnád-e [bajodat]? (Arany János) –12 <Segédigével szerkesztett állítmány esetén rendsz. a segédigéhez simul.> Meg fogod-e találni az illetőt? Szóltál volna-e neki? Te megtetted volna-e azt? –13 <Rövidebb alakban megismételt s rendsz. értelmileg színezett kérdésben v. visszakérdezésben a megismételt igekötő, tagadószó, alany, tárgy v. határozó után.> [Eljössz-e velünk?] – El-e? de mennyire! [Nem ismered?] – Nem-e? majd meglátod!  Öntudatos munkásról szólsz s az csak te magad vagy! | Én magam-é? (József Attila) –14 (táj, a köznyelvben helyt) <Teljes mondatban tárgy, határozó, tagadószó v. igekötő után.> Szót-e fogad? El-e jössz? Kérdezte, hogy nem-e beteg az anyám.  Ki vagyok én? nem-e mamád. (Kovács P.) || a. <Olyan kérdésben, amelyre nem várunk feleletet, mert a felelet magától értetődő.> Nem figyelmeztettelek-e előre, hogy … Nem látjuk-e valamennyien, hogy …  Áruló madár [= postagalamb], hol vagyon te hűséged? | Fogsz-é röpülhetni? (Zrínyi Miklós) Nem prédikálják-e minden templomban: Fegyvert ne fogj! S ez [= a sok katona] mind fegyvert fogott, és fegyver által halt meg. (Gárdonyi Géza) Él még, első társaim, … mint bennem, éled-e | bennetek is az akol melege, | az emléké, összebúvásoké …? (Szabó Lőrinc) –a1 (tájszó) <Teljes mondatban tárgy, határozó, tagadószó v. igekötő után.>  Ah, bánom, ennyi jót hogy űvélek [= a magyarokkal] töttem, Nem-é viperákat keblemben neveltem? (Zrínyi Miklós)
2. <Vagylagos kérdésben, rendsz. csak az első állítmány után kitéve, annak jelölésére, hogy vagy az első v. a második kérdésre igenlő feleletet várunk.>  Kik e s ama jegyben születnek, Sírnak-e többször, vagy nevetnek? (Arany János) Azt se tudom, hegy-e az ott vagy az ég. (Arany János) –21 <Mindkét kérdésben kitéve.> Nem tudja, hogy menjen-e, maradjon-e. –22 (ritka) <Csak a második kérdésben kitéve.>  Burgond nemes királya, Mondjam tovább, ne-e? (Szász K.) –23 (ritka) <Rövidített feleletben az első jelző után, ha a második kérdésben jelzős szerkezet v. jelzős összetétel szerepel.>  Miként juthat ezen csodálatos tudomáshoz, ördögnek-e, vagy angyalnak segedelme által? (Bajza József) Hol ébrednek föl majd a nemzetek, Ezen-e vagy a másvilágon? (Petőfi Sándor)
Szóösszetétel(ek): ugye.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi