1. Az ég [1] (1, 3–4, 7) igével kifejezett folyamat, jelenség; az a tény, hogy vmi ég. A bánya, az erdő, a gyertya, a ház, a mécses, a lámpa, az olaj, a pipa, a szivar, a tűz égése. || a. (vegyi ipar) Az a <vegyi> folyamat, melynek során vmely test hő és gyak. fény kíséretében oxigénnel egyesül. ®Lassú égés; gyors égés. || b. (biológia) Élő szervezetben végbemenő oxidálódás, a felvett táplálék feldolgozása. Az élet folyamatos belső égés.
2. (tájszó) Tűzvész. Borzasztó égés volt. A nagy égésnek híre elterjedt. (Vas Gereben)
3. <Használati tárgyon:> égett folt. A vasaló, a cigaretta okozta égés a ruhán. || a. Láng v. vmely forró test által okozott seb. Csúnya égés van a karján.
4. (átvitt értelemben) Csípő, maró fájdalom. A seb égése.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.