égetett
égetett [e-ë] melléknév -en [e]
1. Égetéssel készített v. bizonyos célra alkalmassá tett. Égetett agyagedény, festék, tégla; égetett mész: mészkőből égetéssel nyert anyag (CaO), oltatlan mész. Téglából a [ház] fala, égetett zsindelyből a teteje. (Eötvös Károly)
2. Hevítéssel v. pörköléssel finomabb ízűvé tett <csemege>. Égetett mandula. A lovag csak kavargatta csészéjében az égetett cukrot. (Jókai Mór)
3. Égetett (szeszes) ital: gyümölcsből párlással v. szeszből eszenciák hozzáadásával készült, nagy szesztartalmú ital.
