egy [2]

Full text search

egy [2] [ëggy v. ëgy] határozatlan névelő (hangsúlytalan és ragozhatatlan) Használata:
I. <Köznevek, ilyen értelmű más szófajú szavak és köznévvel kapcs. határozók előtt.>
1. Az előző szövegrészben, beszédhelyzetben meg nem határozott v. ismeretlen <személy v. konkrét dolog>; (sok v. több közül) valamelyik, valamely. Egy tanuló elkésett. Egy ismerősömtől hallottam. Megszólította egy idegen. Egy villamos elakadt. –11 <Kül. hangsúlyos állítmány, ill. hangsúlyos állítmányi rész után.> A padon alszik egy ember. Kisiklott egy vonat. –12 <Személyragos főnév előtt, olyankor, ha a személyragos szó több személy v. dolog közül vmelyiket jelöli.> Egy rokonom meghalt. Találkoztam egy ismerősömmel. Elhullott egy tyúkom.  Ugyanazon hírt hozá ma éjjel egy csatlósom Zemplénből. (Eötvös József) || a. <Az előző szövegrészben meg nem határozott v. ismeretlen, a következőben meghatározott v. megnevezett v. körülírással jellemzett, ismertetett személy v. dolog neve előtt:> egy bizonyos. Volt egyszer egy ember, annak volt három fia.  Volt egy ember, nagy bajúszos. | Mit csinált? elment a kúthoz. (Petőfi Sándor) Van egy ország, úgy híják, hogy | Okatootáia; | Második szomszédja Chína, | Az első Ausztrália. (Petőfi Sándor) –a1 <Utána következő vonatkozó mellékmondattal kapcsolatban.> Elküldte egy barátját, aki több nyelven beszél.
2. <Az egyént, az egyedet a faj képviselőjeként jelölő szó előtt, annak kiemelésére, hogy aki v. ami a szóban forgó faji fogalom körébe tartozik, azok közül akármelyikre érvényes az állítás v. tagadás, a felszólítás v. tiltás, ill. a kérdés; ilyenkor néha határozott névelő is állhat helyette:> aki …, az … Egy tanár nem mondhat ilyet.  Egy szolgabírónak körülbelül mindenhez érteni kellett Magyarországon. (Krúdy Gyula) || a. <A beszédhelyzetre v. a szövegösszefüggésre támaszkodva, meghatározatlanként feltüntetett meghatározott személyt v. dolgot jelentő szó előtt; ilyenkor határozott névelő is állhat helyette.>  Csináltatnom kellett egy öltözetet, – mentegetőzött Malinka. – Nagyon szegényesen festettem. Egy titkár végre is tartozik ezzel a főispánjának. (Mikszáth Kálmán) || b. <Hasonlatban, a gyakoribb határozott névelő helyett annak a fogalomnak a neve előtt, amelyhez mint a típus vmelyik képviselőjéhez a szóban forgó személyt v. dolgot hasonlítjuk.> Szegény volt, mint egy koldus. Úgy áll a helyén, mint egy szikla.  A nap is velünk szalad, Mint egy őrült, aki véli, Hogy őt, összevisszatépni, Űzi egy ördögcsapat. (Petőfi Sándor) Úgy vártunk, mint egy püspököt. (Mikszáth Kálmán)
3. <Gyűjtőnév előtt, annak kiemelésére, hogy a gyűjtő fogalom alá foglalt csoportot mint több közül vmelyiket jelöljük.> Tegnap meglátogattam egy családot, s csodálkozva láttam, hogy …  Élt egy nép a Tisza táján, | Századokig lomhán, gyáván. (Petőfi Sándor)
4. (ritka) <Közelebbről meg nem határozott elvont fogalmat v. képzeletbeli dolgot jelentő főnév előtt:> valamiféle.  Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. (Vörösmarty Mihály) Aztán egy hidegség végig futott rajta, Fázott, mégis izzadt. (Arany János) –41* <Utána következő vonatkozó mellékmondattal kapcsolatban, helyesen:> olyan, az a(z) … egy kérdést érintett, amely sok vitára adott alkalmat, helyesen: olyan kérdést … v. egy sok vitára alkalmat adó kérdést …: egy irány, amely már annyi kárt okozott, helyesen: olyan irány … v. az az irány … || a. <Belső tárgyként szereplő melléknévi eredetű szó előtt, kül. ha ez határozatlan nagyságra, fokra utal.> Egy nagyot káromkodott. Egy jót alszom még. Gondolt egy merészet.  Mikor fogunk már összefogni? | Mikor mondunk már egy nagyot? (Ady Endre)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
5. <Időtartamot jelentő szó, főleg napot, napszakot jelentő s főleg határozóként használt főnév, ritkán határozószó előtt, a meghatározatlanság kifejezésére:> valamelyik; egyik. Egy nap beállított hozzánk. Egy éjjel, egy hajnalban arra ébredtem, hogy …; egy reggel ¬; egy este ¬.  Tóth Miska egy nap bizalmasan tanácsot kért Kohlbrunn úrtól. (Mikszáth Kálmán) [Feri] egy estefelé úgy jött Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak otthon. (Mikszáth Kálmán) [Anyám.] A bögrét két kezébe fogta, | úgy estefelé egy vasárnap | csöndesen elmosolyodott … (József Attila) –51 (gyak. írásmű címében) <Az időtartam neve főnévileg.>  Egy estém otthon. (Petőfi Sándor) Emlékezés egy nyáréjszakára. (Ady Endre) || a. Egy időben: valamikor (a múltban). || b. <Állandósult kapcsolatokban, időpontot jelölő szó előtt, többnyire vmelyik múltbeli időpontra értve.> Egy alkalommal, egy ízben: vmelyik múltbeli időpontban; egyszer.
6. <főnévileg használt, határozatlanul kevés mennyiséget jelentő szó előtt:> némi. (Névelő nélkül helytelen) Kérek egy keveset, egy kicsit (a húsból, a tésztából). || a. <Határozatlan rövid időtartamot jelentő szó határozóragos alakja előtt.> Egy darabig, egy ideig: meg nem határozott rövid ideig; bizonyos ideig; egy időre: meghatározatlan rövid időre.  Oh szabadság, … Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. (Petőfi Sándor) A szegény kis ürge Egy darabig türte [a vizet], Hanem aztán csak kimászott. (Petőfi Sándor) Még egy darabig irkáltak utána, de miután választ nem kaptak, elmaradoztak apránként. (Mikszáth Kálmán)
7. (ritka) <állítmányként szereplő főnév előtt, főleg elismerésben, dicséretben, értékelést jelentő mondatban, kb. a „valóságos” elismerő jelzővel rokon jelentésben; gyakori a névelő nélküli használat is.>  Ez az ember egy kincs, egy valóságos aranybánya. (Tolnai Lajos) –71 <Minden egyes személyre v. dologra vonatkozó alany mellett, „egy-egy” helyett.>  [A téli esték.] Most minden kis kunyhó egy tündérpalota, Ha van honnan rakni a kandallóra fát. (Petőfi Sándor) || a. (rosszalló) <Lekicsinylésben, szerény állításban, rendsz. a csak szó v. ennek vmely szinonimája után.> A te barátod csak (csupán) egy diák: nem több, mint diák. Én csak egy senki vagyok (, de …)  A kend ura csak egy béres. (népköltés) Nem vagyok én bajnok, csak egy földönfutó. (Arany János) || b. (ritka) <Határozatlan fajtára, minőségre utaló szóként:> valamiféle. [Hogy mi ez?] Hát egy madár. || c.* <Minősítést nem tartalmazó, minőségre nem utaló egyedi főnév, gyűjtőnév, elvont főnév előtt, fölöslegesen használva.> A fiam egy orvos, helyesen: A fiam orvos. A veréb egy madár, helyesen: A veréb madár. Ez egy hegység, helyesen: Ez hegység. Ez egy hazugság, helyesen: Ez hazugság. Ez nem egy élvezet, helyesen: Ez nem élvezet. || d.* <Minősítést kifejező melléknévi (eredetű) v. melléknévi igenévi (eredetű) állítmány előtt.> Pista egy ostoba, helyesen: Pista ostoba. Jancsi egy akadékoskodó, helyesen: Jancsi akadékoskodó ember.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
8. <Jelzős kapcsolat előtt, rendsz. olyankor, amikor a jelzős kapcsolattal jelölt személy v. dolog az előző szövegrészben nincs meghatározva:> a jelzett szóval jelöltek közül valamelyik, amelyre jellemző a jelzővel jelölt tulajdonság v. állapot.  Hát egy ötméternyi magas sziklapárkányon látom az én iszákomat s a rárakott szerszámaimat mind. (Jókai Mór) Megtalált [az almáriomban] egy félig telt borospoharat. (Mikszáth Kálmán) Azután egy büszke tógás úr jött … (Gárdonyi Géza) –81 (ritka) <felső fokú a tulajdonságnak igen kis fokát jelentő melléknévi jelző előtt.>  Egy legkisebb vonás, egy könnyű célzat elég neki [= a szerzőnek], hogy a képet, mely lelkében él, a papíron is teljesnek, hiány nélkül visszaadottnak lássa. (Arany János) –82 <személyragos főnév jelzője előtt> Van egy jó ötletem. Igaz, hogy baleset érte egy közeli rokonodat?  [Pista öcsém] megőrzött egy eldobott kéziratomat, egy egész regényt. (Móricz Zsigmond) –83 Egy másik: a szóban forgón kívül vmely(ik) újabb, közelebbről meg nem határozott <személy v. dolog>. Egy másik barátomat is várom. Holnapután egy másik faluba megyünk.  Ott volt a díszes igazgatói irodában egy másik öreg ember is. (Tolnai Lajos) Egy másik üvegből maga vett be valamit, de aligha orvosságot. (Mikszáth Kálmán) || a. <A beszélő, az író számára (még) ismeretlen személy, közelebbről meg nem határozott dolog jelölésére:> valamiféle.  Úgy tíz óra tájban valami parasztszekér állt meg a megyeháza előtt, egy szürke köpenyeges zsidó szállt le róla. (Mikszáth Kálmán) Egy láthatatlan mérleg himbálózott gondolatában folytonosan. (Mikszáth Kálmán) –a1 <Tulajdonnevet tartalmazó jelző előtt, annak jelölésére, hogy a beszélő v. az író nem ismeri közelebbről a szóban forgó személyt v. helyet; néha a lekicsinylés, rosszallás árnyalatával.> Keresett benneteket egy Kovács nevű ember. Telket vásárolt egy Gyúró nevű faluban.  Vezére [e csoportnak] egy Illi nevű vakmerő haramia volt. (Bajza József) || b. <Olyan személy v. dolog jelölésére, melyet a szöveg későbbi részében megnevez, meghatároz a beszélő v. az író.>  Magyar hadban egy vén zászlótartó … Az én apám az az öreg ember! (Petőfi Sándor) –b1 <Olyan személy v. dolog jelölésére, melyet a következő mellékmondat jellemez vmely szempontból.>  Egy nagy ketyegő kakukkos óra volt a szobájában, mely minden óranegyedre huhukolva figyelmeztette, hogy közeledik az idő. (Jókai Mór) Szélvész verte, szép, nagy szivekre vár itt Egy sötét ország, melynek páriáit Nem mentheti már csak szélvész-roham. (Ady Endre) || c. <Olyan személy v. dolog jelölésére, akit, ill. amit ismer ugyan a beszélő v. író, de nem akar nevén nevezni.>  Egy kis bogár is beleavatkozott a Noé apánk palántájába. (Mikszáth Kálmán) || d. <Hasonlatban, hasonlításban szereplő jelzős főnév előtt, a jelzett szóval jelölt személyt v. dolgot rendsz. mint a típusnak egyik képviselőjét tekintve.>  [A tudós] kétségek tengerében, Mint egy veszendő sajka hányatik. (Vörösmarty Mihály) Olyan a föld, mint egy vén koldús. (Petőfi Sándor) Anikó fehérben mint egy virágos fa. (Arany János) –d1 (gyak. rosszalló) Egy ily(en) … : a) (ritka) ilyenek közül vmelyik; b) ilyen.  Egy ilyen testvérre ennyi rosszat kenni! (Arany János) [Az öltöztetés] nehezen ment, mert egy ily kurta extra emberre hol kapni hirtelen ruhát? (Tolnai Lajos) –d2 Egy olyan: a) (ritka) olyanok közül vmelyik; b) olyan.  Megadja néked a tiszteletet, amelyet érdemel egy olyan vitéz ember, mint magad. (Mikes Kelemen) || e. <Jelzős gyűjtőnév előtt, a csoport meg nem határozott voltának jelölésére.>  A grófi szérün ott zokog Egy egész koldus-sereg. (Ady Endre) –e1 <Jelzős gyűjtőnév előtt:> valamelyik (a jelzett szóval jelölt csoportok közül), amelyre jellemző a jelző.  A francia király régen kinevezett volna főcolonellusnak [= az ezredesi rangban levő ezredparancsnoknak] egy pányvavető regementhez. (Jókai Mór) || f. <Jelzős elvont főnév, képzeletbeli dolgot jelentő főnév előtt:> közelebbről meg nem határozott v. nem ismert; vmiféle.  Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken. (Vörösmarty Mihály) Az én apám … beszél nekem egy szép jövőről Szerelmesen. (Ady Endre) || g. <határozóként haszn., időtartamot jelentő szó jelzője előtt:> valamelyik, egyik.  [A gyógyult beteg] egy szép napon kikocsizhatott. (Jókai Mór) Egy átkozott napon összeakadok … magával. (Ambrus Zoltán) || h. <Határozatlan kis mennyiséget jelentő jelzős kapcsolat előtt, főleg anyagnevekkel kapcsolatban, a jelzővel állandósult kapcsolatot alkotva; „egy” nélkül helytelen.> Egy kevés(ke), egy kis: valamennyi, valami, némi kevés. Kérek egy kevés(ke) levest, egy kis kenyeret! Maradt még egy kis borom.  Meghívott a berlini magyar társaság nevében egy kis mulatságra. (Gyulai Pál) A kocsmárosné … fia … be-bekukkantott a konyhába, ha éhesen hazajött, egy kis palacsintát lopni. (Mikszáth Kálmán) Hoci Tubák, egy kis tüzet. (Bársony István) –h1 <Határozatlan kis térbeli távolságot, rövid időtartamot jelentő állandósult szókapcsolatokban.> Egy kis darabon: rövid távolságig; egy kis ideig, (népies) egy darab ideig: rövid ideig.  [A patak] egy kis darabon mint ezüst paszománt futott a zöld pázsiton. (Mikszáth Kálmán) || i. <Határozatlan nagy mennyiséget jelentő jelzős kapcsolat előtt.> Vágott egy jókora darab kenyeret. Egy csomó pénz volt előtte. || j. <állítmányként szereplő jelzős kifejezés előtt.>  No hát, a darab. – Egy igen siralmas [= szomorú] komédia. (Arany JánosShakespeare-fordítás) A csécsi pap már az akkoriak számára csak egy süket, meglehetősen mogorva, kiabáló, öreg pap volt. (Móricz Zsigmond) –j1 <Hasonló helyzetben, metaforával.>  Sínlődik az emberiség, A föld egy nagy beteg ház. (Petőfi Sándor) A szivem egy nagy harangvirág. (Ady Endre) || k. <állítmányi névszó előtt.> Egy kis: bizonyos fokú; némi. Ez csak egy kis ízelítő volt. || l. <Határozott névelőt tartalmazó jelző előtt; az egy a jelzett szóhoz, a határozott névelő a jelzőhöz tartozik.> Egy a múlt évben kiadott rendelet szerint … || m. <Határozott névelő után; az egy a jelző főnévi tagjához, a határozott névelő a jelzett szóhoz tartozik.> Azt az egy idő óta elharapózott szokást értem ezen, hogy …
9. <Érzelmileg színezett mondatban, nagyítást, fokozást, főleg elismerést, ritkábban gáncsot, rosszallást tartalmazó kifejezésben, a jelző és a jelzett szó között, kiemelő szóként; a jelzős szerkezet főleg állítmányi részként használatos.> Derék egy ember ez a Pista!  Tréfa, ami tréfa, de ez Kriminális egy idő, Összeeskütt ellenem ma Szél, hidegség, hó, eső. (Petőfi Sándor) Ütés ütésre, botra bot: Veszedelmes egy állapot! (Arany János) No hallja, szolgabíró úr, maga mégis gonosz egy ember. (Mikszáth Kálmán) Csak most lehetett megállapítani, milyen ronda egy kutya. (Kosztolányi Dezső) –91 (ritka) <Érzelmileg színezett mondatban, alanyként, tárgyként v. határozóként szereplő jelzős kifejezésben.>  Ejnye, hogy süt a hold, Be szép egy este van! (Petőfi Sándor) [Rózsa Sándor] a vetélytársában saját édes egy öccsére ismert. (Móricz Zsigmond) –92 (tájszó) <Hasonló helyzetben, többes számú jelzett szó v. egynél többet jelentő számnévi jelzős szó előtt.> Ostoba egy gyerekek! Derék egy négy ló!  Finom egy sültek! hah, mi pompás! (Tolnai Lajos) Szerbusztok édes egy jó lelkeim! (Móricz Zsigmond)
10. <birtokos jelzős szerkezettel kapcs., rendsz. a birtokos v. a birtokszó meghatározatlan voltának jelölésére.> –101 <Elül álló birtokos jelző előtt.>  S rá bírhat-e majdan egy ifju szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? (Petőfi Sándor) Jobbról egy lövés döreje rázta fel a csendet. (Mikszáth Kálmán) Egy félig csókolt csóknak a tüze Lángol elébünk. (Ady Endre) –102 (ritka) <Hátul álló birtokos jelző előtt.>  [Hasznosvár] birtoka és lakja is azon korban egy grófi nemzetségnek. (Bajza József) –103 (ritka) <Elül álló birtokszó előtt.>  Nyilván egy érdemes tagja az úr annak a társaságnak Párizs városában, melynek királyi révpart a neve? (Faludi Ferenc) –104 (ritka) <Hátul álló birtokszó előtt.> Szép szemeidnek… mindenik sugára A szerelemnek egy patakja. (Petőfi Sándor)
II. <Tulajdonnév előtt.>
1. <Személyt jelentő tulajdonnév előtt, rendsz. érzelmileg színezett mondatban, főleg elismerésben, dicséretben v. lekicsinylésben.>  A föld, melyet munkált egy Bocskai, Bethlen, | Puszta legyen ismét, vadon és kietlen? (Arany János) Nem hajthatám meg fejem egy Gallienus, egy Aureolus előtt, felelt Zenobia, még fogságában is királyné. (Jókai Mór) –11 <Hasonlatban, hasonlításban, személynév előtt.>  Respublica,… Miként egy új, de szent Napóleon, Elfoglalod majd a kerek világot. (Petőfi Sándor) || a. <Metaforában, főleg családnév előtt, a megnevezetthez vmely szempontból hasonlított személy(ek) kiemelésére.> Egy Petőfi nem minden században születik [= P.-hez hasonló lírai költő, lángész …].  Hogy álla [Széchenyi] tört szívvel, merev hajakkal – | Egy új Kasszándra Trója lángjain! (Arany János) || b. <Kiváló, híres v. a családtag(ok)tól ilyennek tartott család neve előtt, a család egyik tagját jelölve.>  Az öreg úr [= atyám] … szégyenli, hogy egy Kisfaludy piktorrá lett. (Kisfaludy Károly) Szörnyűség, hogy ilyesmi történhetik egy Nosztyval! (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) <Köznévi értelemben, elismerően v. lekicsinylően használt helynév előtt.>  Erdély egy barbár föld, egy Kamcsatka. (Tolnai Lajos)
III. <Olyan határozók előtt, melyekben a szó és rag Többé-kevésbé határozószóvá tömörült, s melyek azt jelentik: kis mértékben, kis fokban.> Egy kevéssé v. egy kicsit v. egy kissé v. (ritka) egy keveset: bizonyos mértékben v. mértékig, bizonyos fokban v. fokig; kissé, kevéssé, némileg.  Meg is hökkent a németség egy keveset akkor. (Petőfi Sándor) Még a fiúkkal is kész volt egy kicsit kínlódni. (Móricz Zsigmond)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi