egybeesik
egybeesik tárgyatlan ige
1. Teljesen megegyezik, azonos vmivel. Ennek a két eseménynek az időpontja egybeesik. Érdekeid egybeesnek a dolgozók érdekeivel.
2. (mértan) <Két pont, idom> fedi egymást, egybevág. A két háromszög egybeesik.
egybeesés; egybeeső.
