egybekovácsol
egybekovácsol tárgyas ige (kissé választékos)
1. <Két v. több vas- v. fémdarabot> kovácsolással egy darabbá alakít; összekovácsol. Az eltört ekevasat egybekovácsolja.
2. (átvitt értelemben) <Két v. több személyt, csoportot> szoros, elválaszthatatlan egységbe tömörít, egyesít; összekovácsol. A közös eszme egybekovácsolta a szervezet tagjait.
egybekovácsolás; egybekovácsolható; egybekovácsoló; egybekovácsolt; egybekovácsoltat.
